Egyszer minden gyerek eléri azt az életkort, amikor óvodásból iskolássá válik. Nagy dolog ez, egy kötelező változás, amit különböző érettégi szakaszban élnek át a gyerekek.
Hatalmas különbséget az egy osztályban tanuló gyerekek között. A tanító nénik dolga a folyamatos lavírozás, hogy se túl sok, se túl kevés ne legyen a tananyag, miközben a gyerekek fejlődési ritmusa is különböző. Az egyikük rutinosan számol százig, a másiknak még nem biztos a számfogalma 10-es számkörben sem. Az első osztály beszoktatási szakasza nem csak az iskolához való alkalmazkodást, hanem a tanulás előkészítését is tartalmazza, de sok gyereknek ennyi nem elég.
A tanulás a gyerekek születésétől fogva zajlik, szülői odafigyeléssel rengeteget tehetünk a gyerekek későbbi iskolai sikereiért. Használjuk ki az iskolai évek előtti időt a felkészülésre, amikor a gyerekekben tombol a tudásvágy, rohamosan fejlődnek akár hónapok alatt is!
Nagy a szakadék az iskola és az óvoda között,- ezt már anyaként is megtapasztaltam-, ezért szükséges az iskola-előkészítés.
Évek óta azon dolgozom, hogy tanítóként és komplex mozgásterápiás fejlesztőként óvodásokat készítsek fel azokra a speciális területekre, amelyekkel sokkal egyszerűbben, magabiztosan boldogulnak majd a gyerekek első osztályban.
Sokkal könnyebb az iskolában már szárnyat bontani ahelyett, hogy a korai években elmaradt fejlődési szakaszokat pótolgatjuk iskolán kívüli fejlesztésekkel, amire bizony sok-sok idő ráfordításával és a gyerekek plusz terhelésével van csak mód.
Célom, hogy a külföldön jól működő preschool-szemlélet magabiztosságot, élménydús fejlődést biztosítson a gyerekek számára, így majd a szülők is nyugodt szívvel engedhetik el kis elsősük kezét szeptember elsején.
